Bundestag döntött: Átment a vitatott nyugdíjcsomag

Bundestag döntött: Átment a vitatott nyugdíjcsomag

Kelt: 2025. dec. 5.

A német Bundestag 2025. december 5-én szoros szavazással, de végül elfogadta a hónapok óta heves viták kereszttüzében álló nyugdíjreformot. A kormánykoalíció (CDU/CSU és SPD) 319 igen szavazattal – hárommal több mint az úgynevezett „Kanzlermehrheit” – megszavazta a törvénycsomagot. A szavazás eredménye: 319 igen, 225 nem és 53 tartózkodás. A törvénycsomag célja, hogy 2031-ig garantálja a nyugdíjszint 48 százalékos fenntartását. Ez a szint azt mutatja, mekkora arányt tesz ki a nyugdíj az aktív keresők átlagbéréhez képest. A javaslat szerint ez az arány adófizetői pénzből kerül fenntartásra, ami 2031-ben már évi 11 milliárd euróba kerülhet, és 2032-től további évi 15 milliárd eurós költségnövekedéssel számolnak.

A CDU/CSU frakciójában különösen a fiatal képviselők – azok, akik a ciklus elején 35 év alattiak voltak – tiltakoztak a törvényjavaslat ellen. Szerintük a törvény a jövő generációira túl nagy pénzügyi terhet róna. Johannes Winkel és Pascal Reddig nyilvánosan is a csomag ellen szavaztak, utóbbi szerint a törvény "ellentétes mindazzal, amiért politikus lett". A vita egyik központi eleme az volt, hogy a SPD munkaügyi minisztere, Bärbel Bas olyan elemeket is beemelt a törvénybe, amelyeket a koalíciós szerződés nem tartalmazott. Ez feszültséget okozott a konzervatív oldalon, főként a CDU-n belül.

A Zöldek és az AfD már korábban bejelentették, hogy nem támogatják a csomagot. A Baloldal (Die Linke) 64 képviselője tartózkodott, így segítve a kormánynak a szükséges többség elérését. Ez viszont belső feszültséget szült a CDU-ban, mivel a párt kizár mindenfajta együttműködést a Baloldallal. A szavazás nemcsak a nyugdíjak jövőjéről szólt, hanem politikai bizalmi próbává is vált Friedrich Merz kancellár számára. Ő maga is úgy nyilatkozott, hogy a "kancellári többség" elérése kiemelten fontos cél volt számára, amelyet végül sikerült teljesíteni – bár szűken.

A nyugdíjtörvény még nem lépett hatályba, ugyanis a Bundesrat, azaz a tartományi kamara jóváhagyására is szükség van. Erre december 19-én kerül sor. Ha ott is átmegy a csomag, akkor 2026. január 1-jén léphet hatályba. A reform hosszabb távú következményei azonban még nem világosak. Az biztos, hogy a következő évben újabb nyugdíjreform-lépések jönnek, amit maga Carsten Linnemann, a CDU főtitkára is megerősített.

Forrás: n-tv

További cikkek a német nyugdíj témájáról

Ha kíváncsi vagy, hogyan érinti ez a változás a Németországban élő magyarokat, érdemes követni a német nyugdíjjal kapcsolatos cikkeinket.

További hasznos olvasnivalók: 

- Érdemes nyugdíjponto vásárolni agy sem?

- A német nyugdíj visszaigénylése

- Német nyugdíj minimálbér esetén

- Néme nyugdíj adózása

Aktuális tudnivalók a németországi alapnyugdíjról (Grundrente)

Ki kaphat 2021. január 1-től alapnyugdíjat?

A szövetségi kormány úgy döntött, hogy az ún. alapnyugdíjat 2021. Január 1-től kell folyósítani. A törvényjavaslatot a Bundestag elé kell terjeszteni szavazásra - amit azonban nagy valószínűséggel jóváhagynak. Akkor megnyílna az út a 2021-től induló új nyugdíj számára. Ebből a szakértői cikkbőln megtudhatja, hogyan működik pontosan az alapnyugdíj, és ki részesülhet benne. Végezetül néhány kritikai véleményt is bemutatunk.

Az alapnyugdíj fogalma

Az SPD, melynek soraiból az alapnyugdíj gondolata származik, következőképp írja le:
Az alapnyugdíj az emberi méltóságról, valamint a tiszteletről és elismerésről szól. Sok évtizedes munka és a nyugdíjpénztári befizetések ellenére sem élhetnek meg sokan az öregségi nyugdíjból. Ha ezek az emberek csak nagyon alacsony bért kaptak hosszabb ideig, akkor a pénz egyszerűen nem elégséges a méltóságteljes idős kori élethez. Igaz, hogy az úgynevezett alapbiztonság (Grundsicherung) itt is alkalmazható, de az érintett embereknek akkor sem lenne több pénzük, ha egész életükben dolgoztak volna. Ehhez a megtakarításokat fel kell használni addig, ameddig az állampolgár nem lesz jogosult az alapvető biztosítékra. Az SPD szerint ez az eljárás méltatlan és kiszámíthatatlan. Végül a kifizetésnek mindenki számára megfelelőnek kell lennie, azaz a szó legalapvetőbb értelmében méltónak kell lenni.

Ki kaphat alapnyugdíjat?

A szövetségi kormány egyértelműen definiálta, kik kaphatnak alapnyugdíjat, és milyen feltételeknek kell megfelelniük.

• Az alapnyugdíjban azok a mini-nyugdíjasok részesülhetnek, akik legalább 33 éven át befizetéseket teljesítettek a nyugdíjalapokba. Azt az időt is beszámítják, amit a gyermekneveléssel vagy hozzátartozók gondozásával töltött a nyugdíjas korábban.
• Amennyiben a havi jövedelem nyugdíjasként legfeljebb 1250 euró (egyedülállók esetében) vagy 1950 euró (házaspároknál), akkor megkapja a teljes összeget.

Mivel a nők igen gyakran kisebb összegű nyugdíjban részesülnek, mint a férfiak, feltételezhető, hogy az új nyugdíjból is elsősorban a nők részesülnek majd. 2021. január 1-től az alapnyugdíjasok megközelítően 70%-a nő lesz.
Mekkora lesz az alapnyugdíj összege?
Nem lehet egyetlen összeget megnevezni. Az, hogy ki mekkora alapnyugdíjat kap, azon múlik, mennyi ideig fizetett be a nyugdíjalapba vagy a törvényes nyugdíjbiztosításba, és mekkora volt a jövedelme. Az is számít, hogy Kelet- vagy Nyugat-Németországban dolgozott.
A következő példa segít a megértésben:
Egy drezdai eladónő, aki 39 éven át fizetett be a törvényes nyugdíjbiztosításba, elvileg 746 euró nyugdíjat kapna. Az alapnyugdíjjal 195 euró pótlékot kap, és így 941 euró lenne a teljes nyugdíja.

Minek alapján számítják ki az alapnyugdíj mértékét?

Mint már előbb is említettük, az alapnyugdíj követelménye a legalább 33 éves „alapnyugdíj-időszak” teljesítése. Vagyis a kötelező járulékidőszakok, pl. foglalkoztatásból, gondozásból, gyermeknevelésből vagy az önálló vállalkozók kötelező biztosítási időszakaiból.
Az átlagos kereseti pontokat erre az időszakra egy pótlék növeli. Ezek az ún. „alapnyugdíj-megállapítási idők”. Ráadásul ezzel a pótdíjjal hozzáadódnak a gyermeknevelési időszakok is (1992 után születettek esetében) testvérekkel, amelyek magasabb besorolásúak.
Az „alapnyugdíj-értékelési időszakok” kereseti pontjait legfeljebb 0,8 kereseti pontra (legfeljebb 35 évre) emelik.

Milyen igazolásokat kell benyújtani?

Az SPD szerint a jogosultaknak semmiféle bizonyítékot sem kell beadniuk. Azt az összeget, amelyre a nyugdíjas jogosult, automatikusan folyósítják. Ezt az adóhivatalok és a nyugdíjbiztosítás belső adatcsere segítségével önállóan elvégzi.
A CDU/ CSU követelésével ellentétben az SPD nem szerette volna, hogy bürokratikus tesztet hajtsanak végre a „rászorulókon”.

Hányan lesznek jogosultak?

Körülbelül 1,3 millió nyugdíjas kapja majd meg az alapnyugdíjat. Közülük 70 százalék lesz nő. Ez nemcsak a jövőbeli nyugdíjasokat érinti majd, hanem azokat is, akik már most is nyugdíjasok.

Hogyan finanszírozzák az alapnyugdíjat?

A kérdés helyes és teljesen jogos. A mintegy 1,3 millió nyugdíjas pénzét valahogyan elő kell teremteni. Az SPD szerint az alapnyugdíj miatt nem kell a járulékoknak emelkedni. Ezt elegendő, ha csak a nyugdíjalap magasabb adótámogatásával finanszírozzák. Ez a magasabb adótámogatás magába foglalná a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését is.

Kérdése van?
Több mint 13 év tapasztalat a német biztosítási piacon.
Keressen bizalommal!
Szívesen tájékoztatjuk emailen és telefonon, minden nap 8:00 és 20:00 között!

Magyar Iroda: 003612361231
Német Iroda: 0049 8122 2285
Kevin Ressler: 0049 15122656507

NÉMETORSZÁGI BIZTOSÍTASOK
Website: https://nemetorszagibiztositas.hu/

Kevin Ressler
Német biztosítás szakértő