Mi van, ha hosszabb ideig vagy beteg Németországban?

Betegségenként három éven belül legfeljebb 78 hétig kaphatsz táppénzt (§ 48 SGB V) – németül Krankengeld-et. A 78 hétből levonják azt az időt, amikor nem vagy jogosult táppénzre. Például azokat az időket, amíg a munkáltató fizeti a Ön fizetésedet (Lohnfortzahlung), vagy munkanélküli-ellátásban részesülsz – ez általában a munkaképtelenség első hat hete. A táppénzes idő ennek megfelelően lerövidül. A táppénzre való jogosultság a szülői szabadság (Elternzeit) alatt is szünetel. A hat hetes Lohnfortzahlung csak egyszer lép hatályba: ugyanazon orvosilag nem gyógyult betegség esetén rögtön táppénzt kapsz második alkalommal (ez sajnos kevesebb pénzt jelent). Amennyiben az újabb lebetegedésnél már betegszabin vagy, és más betegség áll elő, akkor a 78 hét nem lesz hosszabb. 
Ez a szabály azokra az önálló vállalkozókra is vonatkozik, akik táppénzre jogosultságot szereztek. 

Mikor kezdődik újra a 78 hét?

Új hároméves időszakban kezdődik, azonos betegség esetén (ami miatt 78 hétig nem voltál munkaképes), újra kezdik a 78 hetet. Viszont csak akkor, ha időközben egyetlen orvos se írt ki legalább hat hónapig táppénzre.

Inkább a sima táppénzről olvasnál többet? Akkor ezt a cikkünket ajánljuk: Betegszabadság, táppénz Németországban

Mi van, ha már nem jár többé a Krankengeld?

Amennyiben a 78. hét leteltével sem vagy munkaképes, akkor felmerül a munkaképtelenség állapota. Ilyenkor teljes rokkantsági nyugdíjra vagy részleges rokkantsági nyugdíjra lehet jogosult (volle oder Teilerwerbsminderungsrente. Ilyenkor a munkaügyi hivatalnál legalább három hónappal a táppénz lejárta előtt kell jelentkezni. Ennek oka, hogy amint az táppénz lejár, akkor kapsz munkanélküli ellátást, amíg a Német Nyugdíjbiztosítási Alap (Deutsche Rentenversicherung) felülvizsgálja a csökkentett keresőképesség miatti nyugdíjkérelmedet (SBG III 145. §).

Mennyi biztosítási idő kell a rokkantsági nyugdíjhoz?

A magyarul rokkantsági nyugdíjnak is nevezett Erwerbsminderungsrente minimum öt év biztosítási jogviszonyt feltételez. Azokat az időket is beszámítják az 5 évbe, amikor a következő juttatások közül valamelyikből részesültél: Krankengeld, Arbeitslosengeld, Arbeitslosengeld II, Übergangsgeld. Beszámít még a gyerekneveléssel, fizetés nélküli otthonápolással vagy például a Minijobbal töltött idő is.

Azt is megvizsgálják, hogy a munkaképtelenné válást megelőző 5 évben legalább három évig fizetted-e a kötelező járulékokat. Az Erwerbsminderungsrente ügyintézését a Deutsche Rentenversicherung végzi és ők segítséget nyújtanak a kérvény benyújtásánál is.

Milyen időpontban kérvényezd a rokkantsági nyugdíj-ellátást?

Fontos tudni, hogy ha foglalkozási rokkantsági biztosítással (Berufsunfähigkeitsversicherung) rendelkezel, akkor már korán be kell nyújtani az ellátás iránti kérelmet a biztosítónak, még akkor is, ha még kapsz táppénzt. Ennek oka, hogy a kérelemmel kapcsolatos döntés általában több hónapot vesz igénybe. Egyszerre kaphatsz táppénzt és foglalkozási rokkantsági nyugdíjat is. Ezek nem zárják ki egymást.

Óvatosnak kell lenni azonban, ha magán táppénznapidíj-biztosításból (private Krankentagegeldversicherung) kapsz ellátást. A rokkantság beálltával a táppénznapidíj-biztosítás kifizetése is véget ér. Ha nem vigyázol, akkor megtörténhet, hogy később vissza kell fizetni a magánbiztosításból származó ellátásból.

Felmondhatnak, ha túl gyakran betegeskedsz

Mikor mondhat fel jogosan a munkaadó egyoldalúan a betegeskedő munkavállalónak?

Először is mikor lehet jogos a túl sok betegállomány miatti felmondás a munkaadó részéről? Vannak arra utaló jelek, hogy a munkavállaló a jövőben is hiányzik betegség miatt. Ezek lehetnek orvosi jelentések vagy korábbi távollétek: Ha legalább 24 hónapon belül évente átlagosan több mint hat hét betegség van, a munkáltató feltételezheti, hogy a távollétek folytatódnak. Ez pedig azért zavarja a munkaadót, mert betegség idején a táppénzes időszak első néhány hetet neki kell fizetnie (Lohnfortzahlung). Másrészt pedig a munkaadó által végzett feladatokhoz vagy belső munkatárs idejét kell átszervezni vagy pluszköltségen helyettest kell felvenni. Ha az ügy bíróság elé kerül, akkor a munkavállalói és munkaadói érdekeket hasonlítják össze. Ebbe beleszámít, hogy hány éve dolgozol már a cégnél, hány éves vagy és mik a betegség okai.

Mit tegyen a munkavállaló, ha felmondás fenyegeti?

Egyrészt persze a saját orvosi szakértői vélemény fontos, hogy legyen mit szembeállítani a munkaadó állításával, legyen miről beszélni. Másrészt van egy olyen intézmény, amit BEM-nek, vagyis Betriebliches Eingliederungsmanagementnek neveznek. Ez arra való, hogy – ha lehetséges – úgy alakítsák át a betegeskedő dolgozó munkakörét, hogy annak elvégzésére alkalmas legyen. Ha pedig ez nem lehetséges, akkor a munkaadónak meg kell néznie, van-e olyan munkakör a cégnél, aminek betöltésére a munkavállaló aktuális egészségi állapota mellett is alkalmas. A munkaadónak kötelessége ezt a BEM-et felajánlani – ha pedig elmúlasztja, akkor a gyakori betegség miatti felmondás is érvénytelen lehet adott esetben.