Az autóvezetéssel kapcsolatos leggyakoribb mítoszok.
Mennyire ismered a német KRESZt?
Minél több idő telt a vezetési vizsgád óta, annál inkább támaszkodsz valószínűleg a járművezetői rutinodra, megszokásaidra. Időnként előfordulhat, hogy olyan közhiedelmek alapján döntesz bizonyos helyzetekben, amelyek valójában egyáltalán nem tények. Ezekből mutatunk egy bő listát adunk.
1. tévhit: Mindig az a hibás, aki a másikba hátulról beleütközik!
Sok járművezető azt gondolja, hogy a hátulról jövő mindig hibás ilyen balesetnél. De ez nem így van, mert az elől lévő vezetőt is terhelheti részfelelősség. Ha például ok nélkül fékezett, akkor a felelősség már arányosan őt is terheli. Ha a belemenéses ütközést szándékosan okozták (pl. „büntetőfékezéssel”), akkor teljes mértékben az elől levő a hibás.
2. tévhit: Jobb oldalon előzni mindig tilos!
Még az autósiskolában is azt tanulja a leendő sofőr, hogy más autókat csak a bal oldalon lehet megelőzni. A közúti közlekedésről szóló törvény (StVO) azonban kivételeket is tartalmaz. Például az StVO 5. § (7) bekezdése szerint a balra kanyarodó járműveket és vasúti járműveket mindig a jobb oldalon kell megelőzni. Lakott területeken belül szabadon választható a sáv. Itt is lehet jobb oldalon gyorsabban vezetni, mint bal oldalon. Vannak lakott területeken kívül is olyan helyzetek, amikor megengedett a jobbról történő előzés. Ha nagy forgalomban az autópálya minden sávja lassan halad, akkor a jobb oldalon is szabad előzni.
3. tévhit: Baleset után a járműveknek így kell megállniuk!
Természetesen a balesetben érintettek nem akarnak semmilyen nyomot megsemmisíteni, amely esetleg megmagyarázhatná a baleset menetét. Ezért baleset után a járművezetők gyakran „az út közepén“ hagyják a járműveket. De ezt nem mindig így csinálni! Ha az autók még alkalmasak a közlekedésre, az utat meg kell tisztítani. Különösen a kereszteződésekben bekövetkező kisebb balesetek után ez a többi közlekedő érdekében szükséges. Az ADAC szerint ez az autópályán bekövetkező balesetekre is érvényes.
4. tévhit: A „szabad utat“ akkor kell azonnal kialakítani, amikor a mentőszolgálatok megérkeznek!
A leállósávot azonnal ki kell alakítani, már akkor, amikor a forgalom leáll. Mire a járművek megállnak, már túl késő. Ezért azonnal helyet kell biztosítani, amint a forgalmi dugó kialakulóban van, hogy ne akadályozza a sürgősségi szolgálatok vagy a rendőrség előrehaladását.
5. tévhit: A fényszóró villogtatás mindig kényszerítésnek minősül!
A fényszóró villogó használata nem mindig tekinthető kényszernek. Lakott területen kívül a StVO §16 (1) bekezdése szerint az előzési szándékot a duda és a fényszóró villogásával lehet bejelenteni. Tilos azonban a duda és a fényszóró villogójának állandó villogása vagy túl gyakori használata.
6. tévhit: Az autópályára való felhajtáskor a cipzáras eljárás érvényes!
Bár megfontolandó, hogy megkönnyítsük a járművezető számára az autópályán való felhajtást, az autópályán a már rajta levő, áramló forgalomnak van elsőbbsége!
7. tévhit: Parkolóhelyi ütközés esetén elég, ha hagyok egy cetlit az elérhetőségeimmel!
Egy nagy parkolóban, szűk parkolóhelyekkel, gyorsan megtörténik, hogy a saját autód manőverezés közben nekikoccan, vagy akár alaposabban összetör egy másiknak. Ilyenkor nem elég, ha egyszerűen hagysz egy cetlit az elérhetőségeiddel. Elfújhatja a szél vagy elmoshatja az eső, de lehet az is, hogy valaki direkt letépi. Ezért ilyenkor mindig meg kell várni a másik felet. Ha senki sem jön, értesítsd a rendőrséget, akinek elmondod a tényeket, és átadod nekik adataidat. Csak ezután folytathatod utadat, különben az úgynevezett baleseti menekülést (Unfallflucht) követed el, amelyért büntetőeljárás alá vonhatnak.
8. tévhit: Autót vezetni csak erős talpú cipővel szabad!
Ez nem így van. Az StVO nem írja elő, hogy milyen cipőt lehet viselni vezetés közben. Ne feledd azonban, hogy a viselt cipő típusa befolyásolja a lábad tapadását a pedálokon. Baleset esetén részfelelősség állapítható meg, ha megfelelő cipővel elkerülhető lett volna az ütközés.
9. tévhit: Ha részeg vagy, biciklizz haza!
Akiben felmerül az ittasan hazabiciklizés gondolata, az saját vezetői engedélyének elvesztését kockáztatja. Már 0,3 ezrelékes véralkohol esetén be kell fejezni a közlekedést, ha a rendőrség ellenőrzést végez. Ezért akinek alkoholra jellemző tünetei vannak, az már ne kerékpározzon. Bárki, aki túllépi az 1,6 ezrelékes véralkoholszintet, és elkapják, azt három ponttal és többszáz eurós bírsággal büntetik. Továbbá orvosi-pszichológiai vizsgálat (MPU) is elrendelhető. Ennek kedvezőtlen eredménye esetén a vezetői engedélyt bevonják.
10. tévhit: simán lefordulhatsz, ha a piros lámpa mellett van egy balra mutató zöld nyilas tábla
Sokan azt hiszik, hogy ha van egy zöld nyíllal ellátott tábla a közlekedési lámpa mellett, akkor egyszerűen áthajthatsz és lefordulhatsz, amikor piros a lámpa. De ez nem így van. Bár a zöld nyíl feljogosít arra, hogy piros lámpánál lekanyarodj, a tábla egyúttal stoptáblának is tekintendő. Tehát az autónak meg kell állnia, mielőtt lefordulhatna. Utána is lassan kell haladni. A gyalogosoknak is egyértelmű elsőbbségük van, amikor átkelnek az úttesten.
11. A téli gumi kötelező októbertől húsvétig
Köztudott, hogy Németországban kötelező a téli gumi használata. Az a tény azonban, hogy ez októbertől húsvétig érvényes, csak egy mítosz. A téli gumiabroncsra vonatkozó követelmény helyzetfüggő. Ez azt jelenti, hogy hóban, jégben vagy csúszós körülmények között történő vezetés esetén téli gumiabroncsokat kell felszereltetni. Száraz időben ez nem kötelező - még decemberben sem.
