A 2015-ben indult migrációs hullám hatásai Németországra (2015–2025)

Kelt 2025 aug. 3.

2015-ben Németország példátlan menekülthullámmal nézett szembe. Angela Merkel kancellár akkoriban mondta ki a „Wir schaffen das!”-t, azaz "Megbirkózunk ezzel!". Ezzek a humanitárius segítségnyújtás melletti elköteleződést jelentette. 2015–2016 folyamán több mint egymillió menedékkérő érkezett Németországba, főként Szíriából, Irakból és Afganisztánból. Ezzel szemben Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök határozottan elutasította a tömeges bevándorlást, és kerítéssel zárta le a határt.

Oldalunkon számos cikket írtunk az utóbbi években a migrációs kérdésekről és statisztikákról (lásd: Migráció Németországban). Az alábbiakban azt mutatjuk be, milyen hatásai voltak az elmúlt 10év migrációs hullámainaknak a német társadalomra és gazdaságra.

Gazdasági hatások

A kezdeti félelmekkel szemben a menekültek jelentős része munkába állt. Egy 2024-es munkaügyi jelentés szerint a 2015-ös menekültek 64%-a 2022-re dolgozott, döntően teljes munkaidőben. A foglalkoztatás elsősorban logisztika, építőipar, vendéglátás és szociális ágazatokban koncentrálódott. Bár kezdetben 20 milliárd euróba került a válság kezelése, ez 2021-re már 3,2 milliárdra csökkent. A hosszú távú eredmények szerint a migráció hozzájárult a német gazdaság növekedéséhez és a munkaerőhiány csökkentéséhez.

Társadalmi integráció

Németország jelentős integrációs erőfeszítéseket tett. Az érkezők nagy része nyelvtanfolyamokon vett részt, így 2018-ra már 44%-uk jól beszélt németül. A gyermekek beiskolázása sikeresnek bizonyult, bár tanulmányi eredményeik vegyesek maradtak. A civil társadalom aktívan részt vett az integrációban és azt is fontos megemlíteni, hogy magyaroknak is elérhetőek a nylevkurzusok (Erről itt írtunk: Integrációs kurzusok és nyelvkurzusok Németországban magyaroknak).

Biztonságpolitikai hatások

Kezdetben nőtt a bűnözési ráta, különösen a fiatal férfi menedékkérők miatt. Azonban 2017-től jelentős javulás következett be, és 2020-ra már a bűnözési adatok 18 éves mélypontra estek. A terrorveszély komoly félelmet okozott csak 2025-ben számos terrormerényletről számoltunk be mi is.

Kulturális változások

A menekültek érkezése egyesek szerint gazdagította a német kulturális életet, ugyanakkor feszültségeket is okozott. A muszlim népesség aránya 6-7%-ra nőtt, megjelentek közel-keleti kulturális intézmények. A kezdeti üdvözlő hangulat polarizációba fordult, amit a szélsőjobboldali AfD kihasznált. A társadalmi viták ellenére a németek többsége ma is támogatja a bevándorlást.

Orbán Viktor és Magyarország álláspontja

Orbán Viktor határozottan elutasította a migrációt, kiemelve a kulturális, biztonsági és gazdasági veszélyeket. A kerítésépítés és a határvédelem politikája részben sikeresnek bizonyult, hiszen az EU később hasonló intézkedéseket vezetett be. Azonban a bevándorlás apokaliptikus víziója nem valósult meg, a német integrációs politika pedig összességében sikeresebbnek bizonyult, mint Orbán előrejelzései sugallták.

Mit tett jól, és mit rosszul Németország?

Németország helyesen járt el a humanitárius segítségnyújtásban, a gyors integrációs programokban és a gazdasági lehetőségek felismerésében. Ugyanakkor hibák is történtek: az előkészítetlenség, a kommunikáció hiánya, valamint a lakhatási problémák tartós nehézségeket okoztak.

A németországi magyar közösség helyzete

A Németországban élő magyar közösség paradox helyzetbe került: miközben maguk is migránsok, sokan elutasították a 2015-ös menekültáradatot. Bár néhányan féltek a munkaerő-piaci versenytől, ezek a félelmek nagyrészt alaptalanok maradtak. Sőt, a munkaerőhiány miatt a magyarok helyzete is javult, a gazdasági növekedésből ők is profitáltak.

Összegzés

A 2015–2025 közötti időszak tanulságos volt Németország számára: a kezdeti nehézségek ellenére a német és külföldi sajtó egyaránt arról ír, hogy társadalmi, gazdasági integráció összességében sikeres volt. Magyarország részéről Orbán Viktor egyes állításai beigazolódtak, mások azonban túlzóak maradtak. 

Források

• Bundesamt für Migration und Flüchtlinge (BAMF)
• Destatis (Német Statisztikai Hivatal)
• OECD Migrációs jelentések
• Deutsche Welle (DW)
• Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung (IAB)
• The Guardian

Hány menekültnek van munkája Németországban? 

Sok tévhit, sőt nemegyszer bántó előítélet kering a neten a témában.

Kelt 2024.04.20

 Ezért közlünk egy-két gondolatot – tényeket, nem véleményeket. A Munkaerőpiaci és Szakmai Kutatóintézet (IAB) adataiból az derül ki, hogy számos menekültnek adódtak nehézségei a munkához jutásnál. Bár nyilván becslésekről van szó – vélhetően a menekültek saját adatközléséről – a feltételezés az, hogy mintegy kétharmaduknak volt munkahelye abban az országban, ahonnan elmenekültek. A 2024-ben készített tanulmány adatsora szerint a 2015/2016-ban Németországba kerültek közül a következő százalékuknak volt bejelentett munkahelye: 1. év: 7%, 2. év: 20%, 3. év: 35%, 4. év: 40%, 5. év: 46%, 6. év: 57% és a 7. évre sikerült hasonló arányban munkát találniuk, mint az őket kibocsátó országban (64%). Ez a 7 év is hosszú idő, vagyis nagyon sokáig szorulnak támogatásra azok, akik Németországban kell újraépítsék életüket. Viszont feltűnő az is – és ez nem túl örvendetes –, hogy 64% csak egy átlag: a férfiak 75 százaléka van állásban 7 év elteltével, de a nők közül csupán mintegy 31 százalék ez az arány. Hogy miért ilyen nehéz és rögös a munkaerőpiaci integráció útja? Ennek oka nagyon sokféle és korántsem csak a menekültek személyéhez vagy akaratuk hiányához kapcsolódik az, hogy csak ilyen későn találnak melót. Aki ennél többet szeretne tudni, az olvassa el német nyelvű forráscikkünket.

Kötelező lesz a közmunka a menekülteknek Németországban?

A német tartományi kormányfők felkérik a szövetségi kormányt, hogy kötelezze a menedékkérőket közmunkára. A múlt csütörtöki és pénteki (2023. október 12-13) miniszterelnöki konferencián a kormánypárti SPD és az ellenzéki CDU/CSU által vezetett tartományok egyetértésben nyújtották be az erről szóló határozati javaslatot. A szövetségi kormánynak ennek alapján meg kell teremtenie a jogi keretet, hogy azok a menedékkérők is, akiket még nem kaptak tartózkodási engedélyt, már az önkormányzatok közötti elosztásuk után azonnal lehessen integrálni a munkaerő-piacra.

A javaslat szerint lehetővé kell tenni, hogy a munkaképes menekülteket közmunkára hívják és a menekülteket foglalkoztató vállalatoknak több támogatást kell kapniuk az integráció végrehajtásához. "A nyelvi és integrációs tanfolyamokra való várakozás ne lehessen a jövőben indoka a munkaerő-piaci integráció késedelmes végrehajtásának" – mondja ki az erről szóló határozati javaslat.

Mi lesz a németországi menekültek munkavállalási jogával?

Elég sok szó esik mostanában a német közéletben arról, hogy menekültügyi kérdésekben reformot hajtsanak végre – ennek szükségességében kormány és ellenzék is egyetért. Erről a Süddeutsche Zeitung számolt be 2023. október 3-i számában. A mikéntet illetően azonban már komoly eltérések vannak: Thorsten Frei, a CDU/CSU Bundestag-frakcióvezetőjének első helyettese közölte, hogy szerinte szó sem lehet a még hatályban levő munkavállalási tilalmak feloldásáról, mert az nem megoldás a problémákra, hanem csak újabbakat okoz.

De mi a helyzet jelenleg? A kérdés kulcsa abban van, hogy milyen státusszal rendelkezik a menekültjogért folyamodó személy. A szabály az, hogy a menedékkérőknek (Asylsuchende) az első három hónapban alapvetően nem megengedett, hogy munkát vállaljanak Németországban. Ennek leteltét követően alapvetően megengedett, hogy dolgozzanak, de ezt az idegenrendészeti hatóságoknak jóvá kell hagyniuk. A kilencedik hónaptól alapvetően joguk van a munkavállalásra. Az elismert menekültstátusszal rendelkezők (anerkannte Asylbewerber) is korlátozás nélkül dolgozhatnak, de bizonyos esetekben ez megtiltható (például, ha valaki nem fedi fel személyazonosságát a menedékkérelmi eljárás során).

Felmérés arról, hogy kinek van jó esélye állást szerezni

A német kereskedelmi és iparkamara valamint a Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2015-2017-es felmérései alapján egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy azoknak sikerül a leghamarabb munkát találni és ezáltal beilleszkedni Németországban, akik jó beszélt és írott német nyelvismeretekkel rendelkeznek.

A kutatások valós viszonyításokra alapulnak, a megkérdezett munkaadók többsége ténylegesen alkalmaztak és foglakoztatnak menekülteket valamilyen módon (munka, kiképzés, gyakorlat) és meg vannak elégedve a létező munkaviszonyokkal.

Mindezek ellenére a német munkaerőpiacon még mindig nagyobb a kereslet mint a kínálat, kiváltképpen az alacsony fokozatú képesítést igényelő munkahelyek esetén.

Csak 2015-2016-ban 1,2 millió menekültkérelmezőt regisztráltak, amelyből 700,000 szociális védelemre szorul. Az orosz ukrän konfliktus óta a helyzet fokozódott.

2017 februári adatok szerint a munkapiacon is eredmények kezdtek megjelenni, ugyanis a munkakeresők 9%-a a menekültekből került ki.(pld. szírek).