Kontrollált kitoloncolás: 20 fős szír család utazik vissza
A család tagjai mintegy 160 bűncselekmény követtek el. Mennyi pénzt kapnak most fejenként, hogy kiutazzanak?
Kontrollált kivonulás: egy bűncselekményekkel teli szír család elhagyta Németországot
Kelt: 2025. október 28.
Egy húszfős szír nagycsalád hónapokon át szerepelt a német hírekben erőszakos és csalással kapcsolatos bűncselekmények miatt. A családtagok – főként fiatal férfiak – összesen körülbelül 160 esetben álltak bíróság elé, többek között lopás, súlyos testi sértés és csalás vádjával. Több testvér már börtönbüntetését tölti vagy töltötte Németországban. A hosszan tartó társdalmi nyomás és a politikai döntéshozók beavatkozása után most a család nagy része „kontrollált módon” tért vissza Szíriába. Azaz nem hivatalos kitoloncolás történt, hanem az érintettek – némi anyagi támogatással – önként hagyták el az országot.
Miért nem lehetett egyszerűen kiutasítani őket?
A családtagok 2015 és 2020 között érkeztek Németországba, és legtöbben menekültstátuszt vagy úgynevezett „szubszidiárius védelmet” kaptak, ami azoknak jár, akik ugyan nem felelnek meg a menekültstátusz kritériumainak, de hazájukba történő visszaküldésük veszélyes lenne. Mivel Németország 2012 óta nem toloncol vissza senkit Szíriába a háborús helyzet miatt, jogilag nem volt lehetőség az azonnali kitoloncolásra.
Mi az a kontrollált kivonulás, és miért fizettek érte?
A „kontrollált kivonulás” egy köztes megoldás a saját akaratú hazatérés és a kitoloncolás között. Az érintetteket nem kényszerrel vitték ki az országból, hanem támogatást kaptak a távozáshoz: fejenként 1350 eurót, plusz a repülőjegy árát. A hatóságok szerint ez olcsóbb megoldás volt, mint a börtönköltségek vagy a további szociális támogatások. Egy nap kitoloncolási őrizet például 484 euróba kerül az államnak. Ez a forma ritka, de bizonyos helyzetekben gazdaságilag és jogilag is indokolt.
Mi lesz a még börtönben lévő családtagokkal?
Három testvér még börtönbüntetését tölti Stuttgartban, mivel nemrég többéves ítéletet kaptak egy késelés miatt. A legfiatalabb közülük mindössze 18 éves, de már 34 bűncselekmény köthető hozzá. A cél az, hogy őket is „a börtönből közvetlenül” küldjék vissza Szíriába, amint a büntetésük jelentős részét letöltötték. Amennyiben később ismét Németországba próbálnának belépni, automatikusan visszakerülnének a börtönbe – a megkezdett büntetés hátralévő részének letöltésére.
Forrás: n-tv.de
Szélsőbalos német gyanúsított: Kiadják a németek a magyar bíróságnak?
Kelt: 2024. július 5.
Maja T. gyanúsított 2023 februárjában viperával súlyos fejsérülést okozott társaival együtt a „becsület napi” szélsőjobboldali felvonulás egyik résztvevőjének (ilyenkor arról szoktak megemlékezni a résztvevők, hogy 1945 februárjában a Budai Vár magyar és német védői megkísérelték áttörni a szovjet ostromgyűrűt). A magyar vádhatóság szerint a gyanúsított ezt előre megfontolt szándékból egy olyan bűnszervezet tagjaként követte el, melynek célja szélsőjobboldaliak megtámadása. Maja T. ennek állítólag már 2017 óta tagja volt. A gyanúsított ügyvédje el akarta érni a kiadatás leállítását, mivel szerinte Magyarországon ellenséges közhangulat uralkodik egy bizonyos szexuális kisebbség, az ún. queer-ekkel szemben – a gyanúsított pedig nem-bináris személyiségűnek vallja magát. Bár a német alkotmánybíróságnál sikerrel járt, viszont addigra már elszállították Németországból a gyanúsítottat. Magyarország egyébként vállalta, hogy Maja T. (eredeti nevén Simeon T.) a majdani ítéletben kiszabandó esetleges szabadságvesztés-büntetést német börtönben tölthesse le.
A belügyminiszterek tanácsa a bűnelkövetőket és veszélyeztetőket veszi célba
Kelt: 2020. december 12.
A szövetségi és tartományi belügyminiszterek tanácsa december 11-én Berlinben úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg az általános kitoloncolási stopot Szíriába, ami így 2020 végével lejár. A polgárháborús ország lakosaira 2012 óta érvényes ez Németországban, 2021-től azonban lehetőség nyílik a súlyos bűncselekményeket elkövetők és iszlamista veszélyeztetők kiutasítására. A német kormány lenne az első az Európai Unióból, aki ezt meglépné.
A Szövetségi Belügyminisztérium adatai szerint 2020. októbere végéig 5.719 Németországban tartózkodó szír állampolgár nem rendelkezett tartózkodási engedéllyel, így ők kitoloncolhatóvá válnak. A belügyminisztérium azt is közölte: jelenleg mintegy 90 szírt soroltak be iszlamista veszélyeztetőként, a bűncselekményeket elkövetőkről nem közöltek számokat. A nyolc éve érvényben lévő szabályozást legutóbb októberben érte heves kritika, amikor is radikális iszlamista indíttatásból egy szír férfi megkéselt két német sétálót Drezdában. A feltételezett elkövető korábban többször is volt büntetve Németországban és vélhetően radikális muzulmán csoporttal is kapcsolatban áll.
Hans-Georg Engelke, belügyminisztériumi államtitkár a döntést követően úgy fogalmazott: ez annak a jele, hogy Németországot többé nem érezhetik védett helynek a bűnözők és veszélyeztetők. Annak ellenére, hogy korábban tabu volt akár gondolni is az ilyen személyek kitoloncolására, németországi büntetésük letöltése után erre újra lehetőség nyílik. A politikusok azonban hangsúlyozták: noha a törvényi lehetőség adott lesz, ez azonnal nem fog bűnözőket szállító repülőgépeket jelenteni Damaszkusz felé. Az Asszád-rezsimmel ugyanis a német külügy nem tart fenn semmilyen diplomáciai vagy rendőrségi kapcsolatot, Németországból pedig nincs is közvetlen repülőjárat a közel-keleti országba.
A drezdai késeléshez hasonló eseteknek tehát ezzel a döntéssel nem vették elejét, a gyanús elemek kitoloncolását Szíriába gyakorlati akadályok is nehezítik, melyeket nem tudnak rögtön 2021 elején elhárítani. A kiutasítási tilalom feloldása mellett leginkább Horst Seehofer CSU-párti szövetségi belügyminiszter kardoskodott, aki önkéntes karantén miatt nem tudott részt venni a pénteki tanácskozáson, ezért Engelke képviselte érdekeit.
Forrás: welt.de
